Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal - figyelmeztetett szerdai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.
Az Erste Csoport 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket – közölte az osztrák bankcsoport. A közvetlenül széneszközök finanszírozására vonatkozó hitelezési kapcsolatok fennmaradnak a vonatkozó szerződések lejártáig, az ebben a körben meglévő megújuló szerződések 2023. év végén túl már nem hosszabbíthatóak meg – közölte a bankcsoport.
Aláírt Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója egy rendeletet, mellyel betiltja 2035-től hatályosan az összes fosszilis energiahordozót használó személyautót az államban – írja a Wall Street Journal.
A fosszilis energiahordozók használata 25-40 százalékkal nagyobb metánkibocsátással járhat az eddig véltnél - állítja a New York-i Rochesteri Egyetem kutatóinak a Nature-ben ismertetett új jelentése. A kutatás fenntartásokkal kezelendő eredménye szerint így a szén-dioxidnál is agresszívebb üvegházhatású gáz óriási tömegekben a légkörbe való kerüléséért szinte kizárólag az emberi tevékenység tehető felelőssé. A felfedezés ugyanakkor bizonyos tekintetben reménykeltő, mivel az emberi tevékenységgel összefüggő emisszió visszafogása az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének korábban feltételezettnél nagyobb potenciálját hordozhatja magában.
Üzleti megtérülés szempontjából nem tartja kifizetődőnek a földgáz és más fosszilis fűtőanyagokkal összefüggő projektekbe való befektetést Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, akkor sem, ha a gáz a sokkal szennyezőbb szenet hivatott kiváltani az áramtermelésben. A Bruxinfo kérdésére így lényegében az is kiderült, hogy ha a Mátrai Erőmű a lignitről a széntüzelésre váltana át, akkor sem kaphatna ehhez a projektjéhez EIB-hitelt.
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.
2021 végén, vagyis a korábban tervezettnél egy évvel később fejezi be az olaj- gáz- és szénipari projektek finanszírozását az Európai Beruházási Bank (EIB).
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának hétfői döntése értelmében az Exxon Mobilnak ki kell adnia az elmúlt négy évtized klímaváltozással kapcsolatos belső dokumentumait a massachusettsi főállamügyész számára. A Legfelsőbb Bíróság egyúttal elutasította az olajvállalat fellebbezését az ügyben, amelyben Maura Healey demokrata főállamügyész azt igyekszik kideríteni, vajon a társaság megtévesztette-e a fogyasztókat és a befektetőket a klímaváltozással, illetve tevékenysége ez irányú hatásaival kapcsolatban.
Míg a szélenergia pozitív hatásai hosszú távon egyértelműek a klímaszempontok alapján, rövidtávon a szélturbinák is erősítik a globális felmelegedést - áll egy, a Harvard kutatói által közölt tanulmányban.
Brutálisan erősen indult 2018 a megújuló energiaforrások számára az Egyesült Államokban: az év első két hónapjában telepített új áramtermelő kapacitások mintegy 98 százaléka már megújuló alapon valósult meg.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábbi előrejelzései rendre alulbecsülték a megújuló energiaforrások terjedését, ugyanakkor a nukleáris energia szerepét túlbecsüli prognózisaiban. A kritikusok szerint nem tévedésekről, hanem tudatos lépésről van szó, amit energiapolitikai megfontolások motiváltak.
Visszaléphet a Párizsi Klímaegyezménybe az Egyesült Államok - legalább is erre utalnak Donald Trump elnöknek a norvég kormányfővel folytatott tárgyalásait követően ejtett, az elnök eddigi munkásságát ismerve óvatosan veendő szavai. Trump alig több mint fél évvel ezelőtt deklarálta kilépési szándékát a világ legnagyobb összehangolt klímavédelmi összefogásából, amely az Egyesült Államokon kívül a világ összes országának támogatását bírja.
A megújuló energiaforrások terjedése világszerte nagy átrendezősédéseket és zavarokat okoz a villamos energia piacokon. A változások - amelyeket még pár évvel ezelőtt is nehéz lett volna elképzelni - sebessége csaknem mindenkit, így a pici szereplőket is meglepte. A megújulók - különösen a nap- és szélenergia - gyors felívelése számos régióban fokozatosan aláásta a közműcégek tradicionális üzleti modelljeit, különösen azon országokban, ahol az áramfogyasztás stagnál vagy csökken. A villamos energia termelő vállalatok világszerte érzékelik a változásokat, azonban eltérő módon reagálnak a kihívásokra; márpedig azok a vállalatok, amelyek későn reagálnak az energiaforradalomra, a végső bukást kockáztatják - derül ki az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) elemző intézet új jelentéséből.
Úgy döntött egy 40 katolikus intézményből álló koalíció, hogy minden fosszilis energiába való befektetésüket értékesítik és a jövőben semmilyen nem megújuló energiához köthető eszközt nem fognak megvásárolni.